Kevés a mentőállomás és a mentős is Veszprém megyében, ezért nem mindenhova érnek ki időben, vagyis 15 percen belül. Ráadásul a meglévő mentőállomásokat és mentőautókat is meg kellene menteni már az idő vasfogától.

Veszprém megye 34 mentőautója kilenc mentőállomásról indul útnak nap mint nap. Munkájukat további mentőkocsik segítik a nyári idegenforgalmi szezonban, amelyek két úgynevezett konténer-állomásról futnak ki.

Korábban a mentősök a Balatonnál nem tudtak 15 percen belül minden helyszínre kiérni, ami elvárás volna a szolgálatnál, ezért néhány éve Balatonakarattyán és Révfülöpön egy-egy ideiglenesen kihelyezett mentőállomást létesítettek. Ezek június végén nyitnak, és augusztus végéig teljesítenek szolgálatot. Ebben az évben, Balatonakarattyán a konténerből a helyi orvosi rendelő épületébe költöztek át, ahol egy új mentőállomást építettek ki a Balatoni Fejlesztési Tanácstól kapott támogatásból. Révfülöpön is valami hasonló megoldást szeretnének – mondta el lapunknak dr.Czirner József, a Veszprém Megyei Mentőszervezet vezető főorvosa – mert borzasztó körülmények között dolgoznak nyaranta.

Minden nyáron plusz mentőautóval és megerősített szolgálattal dolgoznak Tapolcán, Balatonfüreden és Veszprémben is. Bár minden ápolójuk szakápoló, s húsz orvos is bedolgozik nekik ügyeleti beosztásban, a nyárra nehezen találnak szakképzett embert, hiszen mindössze két hónapra leginkább csak orvostanhallgatók, illetve gépkocsivezetők másodállásban vállalnak munkát.

Továbbra is 15 percen túl érnek ki a bakonyi falvakba, valamint Tüskevár és környékére. Ezt megoldandó fejleszteni szeretnék a zirci mentőállomást, és egy újat nyitnának Tüskeváron. Amíg ez nem változik, addig az esetek 54%-ában ér ki időben egy-egy helyre a mentőautó, a többi helyszínre harminc percen belül, s mindössze az esetek 2,5%-ban fél órán túl.

Egy új mentőállomás kialakítása minisztériumi beruházás, a szaktárca azonban addig nem bővíti a mentőállomás hálózatot, amíg a meglévőt rendbe nem teszi – tudtuk meg dr.Czirner Józseftől. Ezzel egyébként a vezető főorvos is egyetért, hiszen a megyében minden mentőállomásra komoly felújítás férne rá, kivéve az ajkait. A legrosszabb helyzetben a sümegi és a pápai van.

A gépkocsipark is igényelne némi fejlesztést, mintegy 25%-uk hamarosan eléri a tíz éves kort, berendezésüket fel kéne újítani. Felszereltségükön azonban nincs kivetni való, az előírásoknak megfelelnek, sőt a megyei 04 Alapítványnak köszönhetően az országban egyedüliként, tavaly óta az összes mentőautóban van már félautomata defibrilátor (ritmuszavar-szabályozó készülék).

A 04 Alapítvány jóvoltából minden évben újabb műszereket és eszközöket tudnak vásárolni a mentőautókba. A fejlesztésekből bőven kiveszik részüket a helyi önkormányzatok is, mentőautókat szerelnek fel, számukra garázst építetnek, vagy például a füredi heliport épületét is az önkormányzattól kapták.

Balatonfüreden állomásozik ugyanis a Dunántúl két mentő-helikopterének egyike, amely orvossal a fedélzetén végez mentéseket a régióban, mintegy 80 kilométeres sugarú körben. Évente kb. 450 esetet lát el, aminek kb. 60%-a mentés, 40%-a pedig kórházak közötti betegszállítás. Nyáron naponta kétszer-háromszor is felszáll, télen heti kétszer-háromszor.

A Veszprém megyei mentőszolgálatnál minden álláshely betöltött, de szükségük volna még emberre, és volna is kikből választani, hiszen mentőorvosokban, mentőtisztekben túlkínálat van a megyében, csak éppen státusz nincs több. Elsősorban Várpalotán és Tapolcán, ahol ma még csak hétköznap nappal vannak mentősök, szeretnének 24 órás szolgálatot kialakítani. Ajkán és Pápán ugyanezt belső átszervezéssel tudták megoldani.

A 104-es telefonszám ma már a megye minden településéről elérhető. A Nyugat-Európában segélyhívószámként ismert 112 itthon is hívható. Olyan egységes hívószámként működik, amelyen külföldiek tudnak segítséget kérni. Elsősorban nekik is ajánlják. Azon ugyanis mindig a megyeszékhely rendőrsége jelentkezik be.

(Az írás rövidített formában olvasható a Népszabadság közép-dunántúli mellékletében.)