A Veszprémi Összművészeti Fesztiválnak megértük a hatodik évét. Remélem, a hetedik évben valaki felvilágosít, mitől összművészeti. De nem ez a fontos: végre történik valami ebben a szerencsétlen, csipkerózsikás városban.

Nem tudom megszokni, hogy puffognak a fontoskodó szólamok, négyórás szponzorismertetők kényszerítik az embert kocsmába Thália szent terméből. Be kéne egyszer már látni, sokkal nagyobb kárt okoz, ha valami felfújt, mint amit csak fel lehet fújni.

Azt szeretném hinni, hogy a Veszprémi Táncfesztivál, (ami sosem lesz összművészeti, csak a táncról és a pillanatról fog szólni mindig, és a fotóról, ami ezt megörökíti), nem szorul arra, hogy megmagyarázzák, miért van.

Az alpolgármesterünk a megnyitón elnyomott beszédében ilyet mondott: „Végre történik valami ebben a városban!” Sokan értünk vele egyet, igaz lényegesen kevesebb befolyással a történtekre. Mindenesetre mindenkit felhívok, ha van egy kis ideje: Táncra magyar! Használjuk ki az egyedülálló helyzetünket, hogy itt van egy európai szintű fesztivál, Alsó-Mucsán-Veszprémben, nézzük, és okuljunk. Mert van miből.