Beszélgetés Dr. Szalay András önkormányzati képviselővel, az európai integráció és informatikai fejlesztés tanácsnokával.

Index: - Milyen támogatásokat kapnak majd az unióban a vállalkozók és a diákok?
Sz.A.: - Úgy szeretek fogalmazni, hogy az Európai Unió csak az egyik szempontból nézve egy gazdasági egység, amely javaknak, az adófizetők pénzének az elosztását végzi (más elvek szerint, mint ami Magyarországon eddig megszokott volt).
Nem is biztos, hogy az a szóhasználat a megfelelő, hogy támogatás, mert a támogatás a segélynek a szinonimája ma Magyarországon. Az Európai Unió társfinanszíroz bizonyos dolgokat, de nem úgy, hogy az uniós finanszírozáshoz saját erőt kell tenni, hanem fordítva, az unió segít. Ha az adott fejlesztési elképzelés (mert általában fejlesztésekről és nem működésekről van szó) passzol az Európai Unió prioritási rendszeréhez, akkor az EU hozzájárul anyagi eszközeivel a terv megvalósításához. Úgy gondolom, hogy ez alapvető szemléletbeli különbség. Persze úgy is kell tekinteni az Unióra, mint egy multikulturális, hatalmas 450 milliós egységre. Ebből a másik szempontból értékrendnek is kell tekinteni, és az a véleméynem, hogy Veszprémnek ehhez a multikulturális értékrendhez kell kapcsolódnia. A fiatalokra vagy a vállalkozásokra vonatkozó támogatás-rendszer a versenysemlegesség miatt értelmezhetetlen városi stratégiaként. Az EU-ban fontos, hogy a Debrecenben, Veszprémben vagy akár a Bolognában tanuló diák között nem szabad különbséget tenni. Természetesen a négy szabadság jog miatt is könnyebben fognak utazni és tanulni a veszprémi fiatalok akár külföldön is. A vállalkozások esetében a város tett olyan kedvezményeket a helyi adórendeletbe, ami ezeket kedvezően érinti. Az Unió a támogatásokat a nálunk inkább közepesnek mondott és a nagy vállalkozásoknál korlátozza szigorúan, hiszen sérti a versenysemlegességet az, ha az adott terméket gyártó cégek közül az valamelyik kap EU-s forrást, a másik pedig nem.

Index: - Milyen uniós stratégiája van a városnak?
Sz.A.: - A közelmúltban készítettük el Veszprém Európa Tervét. Egy csokorba gyűjtöttük azokat a terveket, amelyek számíthatnak az EU társfinanszírozására. Évek óta sajtópolémia folyik a város szilárd-hulladék elhelyezéséről. Ez egy olyan eleme az Európa Tervnek, amihez tudunk bevonni támogatást, persze ehhez még rengeteg technikai részletet kell tisztázni. Emellett az ORPHEUS program keretében fog pályázni a város várnegyed műemlék-felújításra, és az e-közigazgatás vonatkozásában is szeretne benyújtani város egy komoly pályázatot – majd a csatlakozás után. Olyan előkészítést kívánunk végrehajtani, amit (az e-közigazgatást megcélzó projektet) a csatlakozáskor 2004. május 1-jén kész anyagként be tudunk nyújtani. A fejlesztés célja az információs társadalom keretében a közigazgatás elektronizálása.

Index: - A Veszprém Európa Terv segíti a város sikeres belépését?
Sz.A.: - Igen. Veszprém Európa Tervében kiemelt szerepet kapott a város kulturális hagyománya és annak bemutatása. Ennek egy lehetősége kínálkozik a belga testvérvárosi kapcsolaton keresztül. Nagy szerencséje a városnak ilyen értelemben, hogy a Brüsszel melletti Ottignies-Louvain-La-Neuve a belga testvérvárosunk. Ebben a városban ősszel egy olyan magyar hetet rendeznek, amely alapvetően az uniós csatlakozás köré szerveződik, és ezen belül Veszprém bemutatja a kulturális örökségét. Az Európa Terv része természetesen az is, hogy a többi testvérvárossal is felértékeljük a protokolláris szintről a kapcsolatokat.

Index: - A veszprémi lakosság hová fordulhat az Unióval kapcsolatos, vagy akár az Európa Tervvel kapcsolatos kérdéseivel?
Sz.A.: - Veszprémben elég sok szervezet foglalkozik uniós témával, tanácsadással, egészen szakosított formában is. Erről is készült egy városi előterjesztés, épp azért, hogy összefoglalja azokat a szervezeteket, amikhez Veszprém lakói fordulhatnak. Talán merészség, ha azzal a kérdéssel fejezem be, hogy: „Feltették-e a veszprémiek maguknak azt a kérdést, hogy személy szerint mit is tesznek hazánk csatlakozásáért?” Mert ebben a közös ügyben nemcsak az fontos, hogy mit ad nekünk az Unió, hanem, hogy mi emberek egyénenként mit teszünk azért, hogy sikeresen csatlakozzunk az Európai Unióhoz. Mindenkinek lehet egy saját Európa Terve, hogy hozzájáruljunk a nagy európai egészhez.