Ötszáz nap múlva, ha felébredsz, már az Unióban ébredsz. Kikelsz az ágyadból, leugrasz kifliért, tejért, parizerért, ahogy máskor. Mert nem lesz más. A keretek, a háttér változnak csak. Csak?

Dr. Tabajdi Csaba kezdeményezésére négy parlamenti pártképviselője kelt útra a napokban, hogy végigjárják Magyarországot, és hogy személyesen mondják el legfőbb gondolataikat az uniós csatlakozásról a lakosság számára. A beszélgetés résztvevői pedig kérdezhetnek – akár a helyszínen személyesen, akár a későbbiekben az interneten keresztül (www.veszport.hu).

Péntek délután Veszprémbe érkezett a road show. Az érdeklődők nagy részét a nyugdíjasok tették ki, de emellett jelen voltak a városatyák, más városok vezetői, jó pár fiatal, egyedül a középkorú átlagos polgárok hiányoztak, mint olyan gyakran.

Dr. Szent-Iványi István (SZDSZ), Herényi Károly (MDF), Ivanics Ferenc (Fidesz-MPP), Dr. Tabajdi Csaba (MSZP) végső soron ugyanarról beszéltek – csak különböző szemszögből, és különböző stílusban –: közlekedésről, infrastruktúráról és természetesen az uniós csatlakozásról általában.

A magyar úthálózat bizony alulfejlett az unióbeli állapotokhoz képest. Ott a környezetvédelem, a vasúti, hajózási és légiforgalmi fejlesztések jelentik az aktuális problémát, míg idehaza autópályát, sőt autóutakat kell először építeni. Sovány vigasz, hogy vannak nálunk elmaradottabb országok közvetlen szomszédságunkban. Azonban hamarosan számunkra is elérhetőek lesznek az uniós alapok. Tehát nem adományok, segélyek, hanem alapok, amelyekre építkezhetünk. Ezek mértéke pedig attól függ, milyen pályázatokat tudunk majd írni. Nehogy úgy járjunk, mint finn rokonaink, akik számára csak évek múltán álltak rendelkezésre ezek a források, mert nem tanultak meg pályázni.

Pályázatírás előtt pedig azt lenne jó ismerni, mi is az Unió, mit ad nekünk, és mit adunk majd mi a többi tagországnak. A legutóbbi országos és megyei felmérések is azt igazolják, hogy az emberek nagy többsége ezen alapvető kérdésekkel egyelőre nincs tisztában.

A rendezvény célja tehát az volt, hogy megmozgassa azt a híres magyar szürkeállományt, és pártpolitikai nézetektől függetlenül mindenki számára világossá tegye, hogy nem "várhatjuk az Unió eljövetelét"; nekünk kell a változások elébe menni, az új helyzetre pedig fel kell készülnünk.

Minderre aludhatunk egyet-kettőt, tízet, ötszázat. Csak olyan Magyarországon ébredjünk, amely vonzó számunkra! Ez pedig leginkább rajtunk áll!