Az egyetemi borkurzusok tudományosan vidám hangulatát képzeltem magam elé, amikor megláttam a VMK-ban rendezendő „Borban az igazság, borban a vigasz” műsor ismertetőjét. A Somló amúgy is a kedvenc borvidékem, így biztossá vált a péntek délutáni programom. Nem rajtam múlt, hogy az említett emlékképem csak félig reinkarnálódott.

Sipos Zoltán igazgató közhelyektől hemzsegő, végtelenül unalmas megnyitó beszédét csak a bakik és a tartalmi tévedések tették színessé. Sebaj, így amíg a kb. 100 fős hallgatóság tehetetlenül szenvedett, legalább nyugodtan végignézhettem dr. Gáncs Lajos címkegyűjteményét. A minimum egy tucat évvel ezelőtt kortyolgatott Balatoni Fehér vagy Aszófői Gyöngy ízvilágának felidézése után csatlakoztam a büfénél gyülekező „menekültek” társaságához.

Az asztalok a színpad körül szépen elrendezve, rajtuk külön tálkákon almaszeletek, pogácsák, illetve – az egyik helyi támogató jóvoltából – különböző fajtájú sajtdarabkák. Pusztán a néhány asztalon előforduló whiskys poharak rombolták brutálisan a már-már tökéletes illúziót. A felejthető, de legalább őszinte szívből elhangzó háziasszonyi felvezetés után lépett színpadra sokunk kedvence: Berecz András.

Bandi ezúttal sem hibázott. Somogyi és kalotaszegi pajzán bordalaival, egy meghatározhatatlan székely dialektusban előadott gyimesi meséjével csodálatos hangulatot varázsolt. Oldódott a hangulat, s ahogy hangosabbak lettek a kacajok, úgy kellett a pincérlányoknak egyre gyakrabban légteleníteni a folyamatosan ürülő poharakat. A – mind az előadó, mind a közönség részéről – fantasztikus összpontosítást igénylő „bűvészmutatványt” követően már nemcsak a torkok, de a szemek sem maradtak szárazon (a nevetéstől).

A későbbi előadásokat és borrendtag-avatást számomra inkább a furmint és az olaszrizling tette élvezhetővé, miközben többeken is megfigyelhettem a – mellesleg rajtam is jelentkező – heveny nótázási inger külső jeleit. Miközben hazafelé útba ejtettem egy borozót, azon meditáltam, hogy vajon hányan gondolkoznak most azon, miként lehetne megszerezni Berecz András műsorának hangfelvételét. Legalább félszázan lehetünk.