Ismét hallatott magáról a Without Face. András barátunk ezúttal német és belga helyzetértékelést küldött. Lássuk!

Mindig is szerettem utazni. Márpedig, ha az ember turnézásra adja a fejét, akkor egy dologra biztosan számíthat: utazásra. Mégpedig hosszú, hosszú utazásra. Ez alkalomból sem volt ez másképp, sőt igencsak kijutott a jóból. Nézzük, mi is történt velünk, eddigi pályafutásunk legtávolabbi koncertjéig (és vissza).

Közel az éjfél.(Veszélyes zónába léptél – hehehe.) Lassan utazóképes állapotba szedjük magunkat, és máris elindulunk. Héthatáron visz az utunk és korán(?!) kell indulni, számításaim szerint 19-20 óra út áll előttünk, nem lehet tehát késlekedni (koránkodni?). Hajnal kettő, mire elérjük a határt. Nem sokat vacakolnak velünk a vámosok, gondolják - húzzanak ezek már a belgába (nem, a francba!!). Szóval vám letudva, osztrák kolléga csak a barlangjából integet kifelé... Reggel hat körül érjük el az osztrák-német határt, ill. már ami megmaradt belőle. Nincs ott semmi, csak egy tábla, meg a betonplacc. A tábla büszkén hirdeti: ez már némethon. Innentől már csak a telefonjainkra érkező üdvözlő SMS-ekből tudtuk meg, hogy éppen átléptünk egy határt.

Kölnnél óriási csúcsforgalom fogad: öt sávon áll a dugó. Órákba telik, míg kikeveredünk. Ennek örömére még eltévedünk egyszer-kétszer. Antwerpennél olyan zuhé szakad a nyakunkba, hogy megáll a forgalom az autópályán. Ennek örömére is eltévedünk. Sebaj, töretlenül(!) haladunk tovább. Este hét, mire megérkezünk Gentbe.

Menetrend: eltévedés a városban (is), utána (és közben) a klub keresése. Mire megtaláljuk, már közel a kilenc. A klub. „Isten az égbe’, ha vagy!” - kiáltottam volna, ha lett volna kedvem kiabálni, de mivel nem volt, így csak bölcsen hallgattam, és nagyon gondterhelt képet próbáltam vágni. Mi legalábbis egy Fintor (etalon) szintű helyre számítottunk de csak egy kocsmát találtunk. Max. közönségbefogadó képesség: 35-40 fő. Nem gond, mondják a helyiek, úgysem várnak ma sok embert. Az Anyukátokat! Na félretéve a gondokat, próbálunk jó képet vágni a semmihez (mert ezek reklámra se költöttek, így hát ma akár a Metallica is játszhatna, akkor sem lennének többen!) Kaja után végignézzük az előzenekarnak beállított olasz büntetőbrigádot, majd színpadon a Without Face azaz mi...

A színpad. Még sosem játszottam a kirakatban. Márpedig a színpad szoros részét képezi (a hátoldalát pontosan), csupán behúzzák a függönyt és már kész is. Persze nem férünk el ezeken a "világot jelentő deszkákon", ezért mi énekesek a színpad előtt nyomjuk a SHOW-t. A végére amúgy mi is bemelegszünk, és a közönség (tokkal-vonóval kb. 30 ember) is veszi a lapot. Csak az az otthon maradt 400 ember, az hiányzik nekem, de nagyon !!! Koncert után még jól berúgunk a sörüktől (ingyen van szerencsére), aztán usgyi a szállásra, ami még hatvan km-re van, tehát ha sietünk 30-40perc alatt ott is vagyunk. Sajnos egy újabb eltévedés ebben megakadályoz, ezért ezt az utat csak két óra alatt tudjuk megtenni... No comment... (Így legalább bejártuk egész Belgiumot.) Szállás: Leuven nevű városkában, egy barátunknál. Másnap: másnap. Gyors reggeli, majd városnézéssel egybekötött postáramenés. Észrevétel: nem csak a szelektív hulladékgyűjtésben különböznek a belgák a magyaroktól... Indulás délben.

Elvileg délután ötre kell odaérni a következő helyszínre, de számításaim szerint (és ha nem tévedünk el) csak hétre érünk oda. Megjegyzés: én nem tudom ki találta ki a TESCO-s térképet, de szívesen földkörüli pályára állítanám egy jól irányzott rúgással, mer' azon a büdös térképen egyszerűen lehetetlen megtalálni bármit is.) És akkor jött a menetrendszerinti eltévedés, és felborított minden számítást, és bizony csak este 10-kor érkeztünk meg Schalkau-ba. Ha azt mondom, hogy a szervező elég ideges volt, akkor még semmit sem mondtam. A közönségből is már csak a kemény mag maradt, azért mi lenyomtuk a műsorunkat, már csak a becsület kedvéért, meg hogy jól (és hogy legyen hol) aludjunk Aztán irány a panzió. Reggel: reggeli, majd hazamenés. Az út egy-két kisebb eltévedéstől eltekintve eseménytelenül telik. Késő este, mire Veszprémbe érünk.

Következtetés: Mindenholjó... (ésuuuutáljukateszkóstérképgyártókat!!!).

Utunk következő helyszínei: Rijeka (Horvátország) és Ljubljana (Szlovénia). Hamarosan folytatjuk...

András - www.withoutface.com