A 21. század hajnalán Magyarország nemzeti ügye, hazánk hosszú távú fejlődési pályáját pozitívan befolyásoló tényezője az Európai Unióhoz való csatlakozás. Igazi nemzeti érdekről van szó és ez akkor is így van, ha ma még nem minden feltétel világos a csatlakozás részletkérdéseiből.

Hazánk számára az integráció remélhetőleg végleges elkötelezettséget jelent a szabad, demokratikus jogállam mellett. Az EU négy alapvető szabadságjoga mellett, nevezetesen az áru, a tőke, a szolgáltatások és a személyek szabad, korlátozásoktól mentes mozgása mellett. Az EU értékelvű szerveződés, mely a fenti alapjogok mellett képviseli a diszkrimináció tilalmát, legyen az etnikai, földrajzi, foglalkoztatási, nyelvi, vallási, de képviseli a női egyenjogúságot, a fogyatékkal élő embertársaink többletjogokkal való felruházását, a gyermekek jogait is. A sztereotípiaként hangoztatott kulturális olvasztótégely pont fordítva működik a valóságban, vagyis az EU-ban a nemzeti kultúrák felértékelődnek. A tagország nyelve, kultúrája érdekesebbé válik, a közös európai ismeretanyag része lesz.

Az EU azonban mindenekelőtt gazdasági egység. Az euro-szkeptikusokat megcáfolta a közös valuta, az euro nagy sikere. Gazdasági értelemben az Európai Unió szolidáris, hisz programjai támogatják a valamilyen szempontból hátrányos helyzetű térségeket, régiókat. Egyszerűen fogalmazva az EU átlagánál szegényebb országok lakói számíthatnak az EU átlagánál gazdagabb országok adófizetőinek adóforintjaira is. Következésképpen hazánk, régiónk, településeink olyan fejlesztési, felzárkóztatási forrásokhoz jutnak, melyek messze meghaladják a saját erőinket. Ezen a ponton lépnek a képbe az önkormányzatok, legyenek területiek vagy településiek.

Az önkormányzati rendszer feladat- és hatásköreiben a változások iránya a decentralizáció és a regionalizmus. Regionális alapra kerül nemcsak a területfejlesztés, de például az agrártámogatások is. A megyei jogú városok szerepe felértékelődik. Részben agglomerációs központokként, részben az EU-ban működő nagyvárosi hálózat szerepkörében a regionális területfejlesztés hajtó erejét fogják képezni.

Az EU csatlakozás Veszprém számára kettős felértékelődést hoz. Először a kistérségi agglomerációs szerepéből adódóan, másodszor a régióalkotó mivoltából következően. A 2002-2006-os önkormányzati ciklusból egy év a felkészülés, három év az EU tagság kezdő szakasza lesz, feltételezve a 2004-es csatlakozást.

A felkészülési időszakban elsősorban a lakosság átfogó tájékoztatására fogunk törekedni, hiszen 2003-ban népszavazás dönt a belépésről. Emellett fel kell készülnünk az EU joganyagának átvételére és a helyi rendeletekben való alkalmazására. Az EU jogforrásai közül a rendeletek közvetlenül alkalmazandók, míg az irányelvek alkalmazása közvetetten szövi át a helyi jogalkotást. A tagállamok felelősségi körébe tartoznak a helyi jogsértések, melyet az EU akár pénzbüntetéssel is szankcionálhat. Erre Veszprémnek nem kell példát szolgáltatnia. A polgármesteri hivatalon belül így erősítendő a jogi háttér, az EU munkanyelveit aktívan használni képes köztisztviselői kar, de a választott testület szintjén is növelni szükséges az EU kérdések iránti affinitást.

Az EU ügyek tanácsnoki egyszemélyes elkötelezettségét valószínűleg bizottsági rangra kell emelni. A széleskörű párbeszéd fenntartására egy Európa Klub létrehozását tervezem. Ez a műhely összefogná a város különböző intézményeiben (egyetem, iskolák, kamara, könyvtár, civil szervezetek) már ma is létező européer erőket.

A 2004-es csatlakozást követő évek mindannyiunk számára az európai állampolgárságot és a mindenki számára elérhető tájékozódás lehetőségét hozzák meg. De egyben az EU versenyjoghoz való alkalmazkodás kényszerét is a közbeszerzések, a helyi adórendeletek, a közszolgáltatások területén.

Megnyílnak az előcsatlakozási programok (PHARE, ISPA, SAPARD) mellett a kohéziós és a szociális alapok is. Ezek elnyeréséhez, felhasználásához a városok és régiók versenyében jó tervekre, programokra, projektekre van szükség. Szövetségeseimmel az új testület felállásától kezdve már ezek előkészítésén fogok dolgozni. Meghirdetett programunkban a nyitott város ezt is jelenti. Partnerként nyitott az együttműködésre a térségben és a régióban. Nyitott Európára, nyitott és befogadó az európai állampolgárok irányába, hisz ez az egész az emberről szól.

Nem szabad elfelejteni az EU egyik alapító atyjának, Jean Monnet-nak a mondatát: "Nem országokat egyesítünk, hanem embereket".

Dióssy László
polgármester-jelölt