Hajnalban kakas-szóra ébredni, reggel esővízben lavorból mosakodni, frissen fejt tejet inni, délben kecskesajtot és házi kemencében sült kenyeret, a kertben nőtt paradicsommal, paprikával enni, egész nap virágot szedni, a levegőből nagyokat szippantani, bakancsban kirándulni, lovagolni, estefelé kutyákkal játszani, majd a nappal együtt ágyba bújni. Én így képzelem a nyaralást falun, de milyen is az valójában?

A Káli-medencében, Hegyesden egy felújított tanya várja a falusi turizmus kedvelőit háziállatokkal, és biogazdálkodással. Ez a kínálat vonzza a vendégeket, hogy bioételeket ehetnek, magyar szürkemarhát láthatnak, s a Káli-medence csodálatos tájain kirándulhatnak. De készítenek helyben sajtot és ólomüveget is. A tulajdonosok Angliából tértek haza, a természet közelsége és adta szabadság hozta vissza őket. Mint a gazda-asszonytól Ware Borbálától megtudtuk, az idei szezon jóval laposabb volt, mint a korábbiak.

Hírük főleg szájhagyomány útján terjed, a korábbi vendégek hozzák magukkal az újabbakat, de megjelentek pár egyesületi kiadványában, külföldi lapban is. Mennek vendégek hozzájuk, elsősorban a biogazdálkodást megtekinteni, a Gödöllői Agrártudományi ajánlására is. Az idén először már kisebb iskolai csoportok is bejelentkeztek hozzájuk. Főleg fiatal családosok és kerékpáros társaságok látogatják őket. Zömmel magyarok, de akadnak svájciak, angolok, franciák is, német vendégük azonban még nem is volt. A szezon náluk május első hétvégéjén kezdődik és október végéig is eltart. A tanya a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz tartozik.

A Bakonyban már nehezebb kiadni a házakat, illetve a szobákat, mint a Balatonhoz közeli Káli-medencében - mondta el Juhász Péterné Bakonybélből. A vadregényes természet szépsége és izgalma mellett szinte alig tudnak kínálni valamit, hiányoznak a különféle programok. Vendégeik a legkülönfélébb korosztályból, többségük Magyarországról érkezik, és nem a tehetősebb réteghez tartozik.

A Bakonynak is a nyár a főszezonja, de azért megfordulnak arra vendégek télen is. -Pedig a Bakony négyszer szép: tavasszal, nyáron, ősszel, és télen - állítja Juhász Péterné. Vallja, a Bakony a csend otthona, a természet, a nyugalom, a csend vonzza oda az embereket. S az a rengeteg turista-útvonal, amit a pihenés mellett, be lehet barangolni. A vendégforgalom növelés érdekében tavasszal megalakult a Bakonyért Turisztikai Egyesület.

A Falusi Turizmus Veszprém megyei Egyesülete 1994 óta működik, tagjai száma állandóan változik, a megyei vendégfogadók 20-30%-át fogja össze. – Leginkább az elején lépnek be a szövetségbe, s ha valaki beletanult, akkor már maga csinálja - mondta el Sipos Jánosné az egyesület megyei elnöke, aki egyben az országos szövetség alelnöke. Többen a vissza nem térítendő állami támogatások miatt keresik fel őket.

-Veszprém megyében a falusi vendégfogadók mintegy kétharmada értelmiségi, köztük sok a pedagógus, a mérnök, a gazdász, és a művész. Főként 30-50 év közötti fiatalos asszonyok, akiket valamilyen személyes motiváció (természetszeretet, hivatás, egészség, család) hoz vissza a városból a faluba - közölte a megyei elnök. Az egyesület egyrészt minősíti a tagjai által kínált szálláshelyeket, másrészt terjeszti is azokat, Interneten, kiadványokban és a legkülönfélébb vásárokon nyújt megjelenési lehetőséget.

-A kínálat azonban jóval nagyobb, mint a kereslet. A vendégek nem ott keresik a falusi turizmus szálláshelyeit, ahol a kínálat van. A Bakonyban (két-három településen) és a Káli-medencében (négy-öt faluban) szinte az év minden szakában van kereslet, kínálat pedig a megye mintegy 50-60 településén, szétszórtan - állítja Sipos Jánosné.

A Veszprém megyei Turisztikai Hivatal tavaly októberben jelentetett meg kiadványt a megyében működő falusi szálláshelyekről. Mintegy százhetven, a Falusi Turizmus Veszprém megyei Egyesülete által minősített vendégfogadó címmel, fényképpel és szolgáltatási kínálattal szerepel benne.