Milyenek is a balatoni emberek?

2.rész

Hát semmivel sem másabbak, mint máshol, ám mégis teljesen különböznek a többiektől – fogalmazhatnánk meg "elmésen". Három részes összeállításunkból kiderül, hogy jóval polgárosultabbak mint máshol vidéken, nyelveket is többet beszélnek, szeretik és kötődnek a tóhoz, mégis míg fiatalok, elhagyják.

A Balaton Fejlesztési Tanács (BFT)munkacsoportjának a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht-nak társadalomtudományi kutatócsoportja az elmúlt egy évben olyan kutatásokat indított el a Balatonnál, amelyek a régió rendhagyó voltából adódnak. Vizsgálják az üdülőtulajdonosokat. Oláh Miklós a kutatócsoport vezetője szerint ugyanis, a régióban lévő ingatlanok kétötöde üdülőingatlan, tehát majdnem annyi ingatlan van a nem állandó lakosok birtokában, mint az ott élőknek, de van olyan parti település, ahol ez kétszer-háromszor több is. S jelentős mértékű a külföldiek ingatlantulajdonlása is.

A megyei közigazgatási hivataloktól származó adatok szerint, 1996. január 1. és 2001. december 31. között mintegy 8300 telket, házat, nyaralót vásároltak a tónál külföldiek, ami ma már egy markáns ingatlanvagyont jelent.

Az idegenforgalmi szakemberek szerint, ez a magyarázata annak, hogy a balatoni kereskedelmi szálláshelyeken forgalom csökkenést tapasztalnak, hiszen külföldről (elsősorban Németországból, Ausztriából és Hollandiából) ma már sokan saját házukba, villájukba jönnek nyaralni a Balatonhoz, illetve ezen az ingatlankörön belül jelentős mértékű vendégforgalmazás történhet.

Így ezek az adatok is hiányoznak majd a szezon végi statisztikákból, hogy ez milyen nagyságrendet jelent, a BFT kutatócsoportja most vizsgálja. Mindezek az információk alapvetően szükségesek a területfejlesztéshez, a régió ingatlanpiaci stratégiájának kialakításához - tudtuk meg a vezető szociológustól. Az e tárgyba tartozó részletező vizsgálatokat a Veszprémi Egyetem keszthelyi karának szociológusaival együtt végzik a BFT társadalomkutatói.

A balatoni kis- és középvállalkozói szektor felmérése és a regionális vállalkozásfejlesztés lehetőségeinek vizsgálata során a következő megállapítások születtek: a vállalkozások többsége munkahelyteremtés, megélhetés és egyéb gazdasági kényszer következében alakult.

A régió vállalkozásainak elsődleges forrása a saját tőke, a rokoni- és a bankkölcsön, valamint az állami támogatás. A vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a déli parton átlagos, illetve afeletti, az északi parton átlag alatti.

A Balaton környéke gazdaságilag nem tekinthetõ koherens egységnek. A térségben működő vállalkozások zöme - meglepő módon - nem az idegenforgalommal függ össze. A 164 településen összesen 25 ezer vállalkozás működik, ezek nagy része termelő, a mezőgazdasági vállalkozások száma elenyésző. Kimutathatóan magas az ország más térségeihez viszonyítva az idegenforgalommal kapcsolatos szolgáltatói szektor irányába való termelés.

Mindezen túlmenően a Balatonhoz kötődés intenzitása, vagyis a balatoni identitás felülkerekedik a megyéhez való kötődésen. A Balaton nyugati partján többségben lévõ alacsonyabb végzettségû vállalkozók bizonytalanabbul mozognak az üzleti életben, gazdasági szerepüket félreértelmezik, nehezen boldogulnak a támogatási rendszerekkel. A magasabb végzettségûek között magasabb a támogatási rendszer elemeinek, így a Balaton Fejlesztési Tanács és munkájának ismerete is, ez biztonságérzetet és bizalmat kölcsönöz nekik.

Gyakran merülnek fel a parti vállalkozókban kritikai megjegyzések az önkormányzatok vállalkozáspolitikájával kapcsolatban, ugyanakkor kevés információjuk van az igénybe vehetõ támogatásokról. Talán ez is eredményezi, hogy szükségességét érzik a folyamatos szakmai és üzleti továbbképzésnek.

A Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. Társadalomtudományi Kutatócsoportja azonban folytatja a vizsgálódásokat, május 15-től szeptember 30-ig tart az a turizmus felmérés, amit a régió 44 településén, kétszer 1200 fõs reprezentatív mintán, belföldieken és külföldieken végeznek el. Az adatokat közösen gyűjtik a kutatócsoport munkatársai, a székesfehérvári Kodolányi Fõiskola idegenforgalmi, a Veszprémi Egyetem turizmus és a Georgikon keszthelyi karának társadalomtudományi, valamint az ELTE regionális földrajz tanszékének tanáraival, hallgatóival.

Folytatjuk...

Rovat: