Hát semmivel sem másabbak, mint máshol, ám mégis teljesen különböznek a többiektől - fogalmazhatnánk meg "elmésen". Három részes összeállításunkból kiderül, hogy jóval polgárosultabbak mint máshol vidéken, nyelveket is többet beszélnek, szeretik és kötődnek a tóhoz, mégis míg fiatalok, elhagyják.

Hónapról-hónapra újabb kutatási eredmények kerülnek napvilágra a Balatonról. Mégpedig azóta, mióta 2001 nyarán a Balaton Fejlesztési Tanács munkaszervezete, a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. létrehozta saját társadalomkutató csoportját.

Korábban ugyanis a tavat és környezetét érintő rengeteg természettudományi felméréssel ellentétben, egy-két eseti kivételtől eltekintve, nem készült szociológiai kutatás a tónál élőkről és nyaralókról.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatait csakis kistérségekre, megyékre, és statisztikai régiókra vetítik le, a balatoni fejlesztési régióra azonban nem, s eddig csupán a balatoni kereskedelmi szálláshelyek adatait gyűjtötték évente össze - tudtuk meg Oláh Miklóstól, a kutatásokat vezető szociológustól, a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. Társadalomkutató Csoportjának vezetőjétől.

A Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) szociológiai kutatócsoportja e hiányosságokat kívánja a jövőben több felmérésével is pótolni. Középtávú (4 éves) kutatási tervet dolgoztak ki arra, hogy mit is szeretnének megtudni a Balatoni Kiemelt Üdülőkörzetről. A felméréseket, adatgyűjtéseket és azok elemzéseit részben saját maguk, részben pályázat útján egyéb munkacsoportok végzik.

Már a múlt évben elkezdték a balatoni mintegy 250 ezres állandó lakosság általános szociológiai felmérését, amit most júliusban folytatnak, az év elején elindították a térség kis és közép-vállalkozásokat felmérő kutatást, kikérték a térségben lévő önkormányzatok véleményét a térség státuszával és területi kérdéseivel kapcsolatban, legutóbb pedig egy a demográfiai változásokat követő vizsgálat látott, munkájuk nyomán, napvilágot.

Mindezt azzal a céllal, hogy megtalálják a választ a Balaton régió területi problémáira, és hogy a BFT kidolgozhassa pontos és részletes stratégiáját a régió jövőbeni státuszára vonatkozóan. A régió területpolitikai tényezőinek szándéka, hogy a Balaton majdan teljes értékű régió legyen.

Ma már a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban, a KSH-ban, a Miniszterelnöki Hivatalban, és az Országos Területfejlesztési Tanácsban is úgy vélik, hogy igazítani kell az úgynevezett statisztikai kistérségek határain. Ennek felülvizsgálata kezdődött el, s ehhez kérték fel a BFT-t, hogy mondja el, neki mi volna jó. A tanács pedig a munkában saját kutatócsoportját bízta meg azzal a feladattal, mérje fel, hogy a térség önkormányzati vezetői miként vélekednek a régió közjogi státuszáról, esetleges autonómiájáról.

A tanács koncepciója, hogy a tó környéki önkormányzatok területfejlesztési társulásai legyenek a statisztikai kistérségek alapjai a Balaton régióban. Ezt a hipotézist tesztelték a BÜK-hez tartozó 164 településen, továbbá azoknál az önkormányzatoknál, amelyek nem tartoznak ugyan a Balatoni Kiemelt Üdülőkörzethez, de olyan fejlesztési társulások tagjai, illetve olyan statisztikai kistérségekbe tagozódtak, amelyek részben a kiemelt üdülőkörzethez tartoznak.

A kérdés, amire válaszolniuk kellett, tulajdonképpen az volt, hogy ezek a települések hova is akarnak tartozni. A kérdőívet 245 településre küldték ki, s a vártnál lényegesen nagyobb mértékű volt a kiállás az önálló balatoni régió mellett. Kiderült, hogy a jelenlegi helyzettel az önkormányzatok többsége nem ért egyet, jelentős mértékű információhiányt élnek meg, és nem értenek egyet a jelenlegi status-quo-val.

A vizsgálat során tesztelték a különböző szakmailag lehetséges alternatívákat, vizsgálták a közigazgatás lehetséges közbülső szintjeit, s mindebből egy meglehetősen nagy arányú konszenzus volt kiolvasható. Azaz a tó környéki önkormányzatok 80-85%-os arányban támogatják az önálló Balaton régió létrejöttét.

... folytatjuk.