Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy ötlet. A Balatonon innen, a Bakonyon túl, ott, ahol a pénz-háború dúl, Veszprém városában azóta is él egy lelkes csoport. Lassan tíz esztendeje már annak, hogy a Gyermek-mosolyok napja alatt húzzák az igát a bábművészet anno kies földjén, és lám, nem hiába. Az elvetett mag lassan szárba szökken, a termés pedig olyan érték, ami pénzben nem mérhető. Annál sokkal többet ér. Végh Zsolt művészeti vezető, bábszínésszel beszélgettem a Kabóca Bábszínházról, és az immár kilencedszer megrendezésre kerülő Kabóciádéról.

Index: - Mit kell tudnunk az idei 9. Kabóciádé gyermekfesztiválról?

Végh Zsolt: - Igazi változás nem lesz a korábbi évekhez képest, ez a szokásos „ajándék” a gyermekeknek a társulattól, ami valójában nem bábfesztivál. Tehát nem bábosok találkozója, hanem a Kabóca Bábszínház évközi programjából készült összeállítás. Az idei évben a miskolci Csodamalom Bábszínház lesz a vendégünk, témának pedig a zenét, a muzsikát választottuk, éppen ezért koncertek is lesznek.

Index: - Mióta is létezik a Kabóca?

Végh Zsolt: - A Kabóca Bábszínház 2001. januárjában alakult. Igény volt rá, hiszen mindaddig bábstúdióként működtünk, ám az utóbbi időben már nem volt elég a közönségnek az évi 4-5 előadás, többet pedig nem tudtunk elvállalni. Így aztán a tavalyi év elején a városi- ill. megyei önkormányzatok segítségével sikerült életre hívni a Kabóca Bábszínházat. Ha ők nem léptek volna, megszűnik a bábszínház. Azóta viszont 21 fővel dolgozunk, természetesen mindent magunknak készítünk Igény pedig van rá, hiszen kialakult közönséggel rendelkezünk. Ez köszönhető annak is, hogy immár lassan tíz éve létezik a Kabóca, mert Sarkadi Nagy László igazgatónk ’92 ősze óta küzd mindazért, amit elértünk.

Index: - Nem érzik úgy, hogy kicsit eldugott helyen vannak itt, a Városi Művelődési Központ hátsó irodáiban?

Végh Zsolt: - Itt minden megvan, ami a működésünkhöz kell. Nemrég zártuk az első évünket, a munka most már „beállt”, kialakultak a szerepek. Financiálisan is jó lett a helyzet, jelenleg már a Kamarateremben és a Nagyteremben is folynak bérletes előadásaink. Bár az utóbbi helyiségben a műfaj sajátosságai miatt maximum 250 gyerek előtt játszunk, a kínálat így is bővült. A tájolási lehetőségeink korlátoltak, hiszen ezeket a „nagyelőadásokat” nem tudjuk kistelepülésekre kivinni. Néhány helyen jó, ha villany van, nemhogy nagyobb terem...

Index: - Mik a terveik a jövőre nézve?

Végh Zsolt: - Szeretnénk minél tovább, és minél jobban művelni a szakmát, a gyerekekért. Azt már elértük, hogy a „Kabóca” szó jelent valamit, még a fontos embereknek is. Igazgatónk, Sarkadi Nagy László neve fémjelzi a darabokat. Meglévő közönség-bázisunkat is szeretnénk megóvni, mert ők már egy kialakult „Kabóca-jelleg”-hez szoktak. Ahhoz, ahogy mi gondolkodunk az előadásokról, a bábokról, vagy éppen a gyerekekről. Emellett tervezzük, hogy majdan esetleg vendégrendezőket hívunk meg magunkhoz. A távoli jövőben természetesen szerepel egy igazi Bábszínház terve is, de mint említettem, még csak most zártuk az első évünket. Ehhez az kell, hogy elteljen kb.10 év, és felnőtté váljon az a generáció, aki most a paraván túloldalán ücsörög. Csak azt sajnáljuk, hogy a szülők most még nem igazán tudnak rólunk. Mi pedig nem akarunk nyomulni, azt szeretnénk, hogy a munkánk alapján ítéljenek meg… Mellesleg ősszel lesz egy nagy esemény, hiszen igazából immár 10 éves a Kabóca! Sok szeretettel várunk minden érdeklődőt akkor is, és most is a 2002. június 28-30. között tartandó Kabóciádéra!