A Fotex győzelmét és a kedves alföldi pincérnők szeretetét alig feledve, Pünkösdhétfőn, egy a parton nyaraló németországi rokonommal és germán barátjával ellátogattunk egy igazi, magyaros vízimalom-csárdába valahol a Balaton-felvidéken.

Napsütés, szolid cigányzene, paraszti környezet, jéghideg sör, figyelmes pincérek, szóval ideális lakomahangulat. A társalgás végig németül folyt az amerikai nép naív tudatlanságáról, valamint a valutaüzér filiszteusok utódjainak függetlenségi törekvéseiről, és emellett büszke magyar szívem örült a turistának járó megkülönböztetett figyelemnek.

Akkor láttam meg az első viharfelhőket, miután felvetettem, hogy nem gyerekadagot kértem a marhapörköltből, de nem biztos, hogy ennek tudható be az a tény, hogy a második söröm már másfél deci habot tartalmazott a korábbi egy deci helyett. A "Herr Ober! Zahlen bitte!" - felkiáltásomra négy másodpercen belül jelen volt a csálinger egy Jaegermeisteres fecnit szorongatva, amin díszelgett a 2x650 (sör) és az 1750 (maripörinokival) számsor. Ausgezeichnet - mondtam franciásan, de kifejtettem, hogy a számlát szeretnénk kérni. Erre felháborodva lobogtatta előttem ismét a cetlit.

Ekkor telt be habbal a poharam és miközben magyarra váltva az üzletvezető nevét kértem elővettem a fényképes Országos Széchenyi Könyvtár belépőmet, amit határozott, de gyors mozdulattal az ifjú orra alá nyomtam. A főnök megérkezett, hebegett-habogott, megmutattam a telefonomban az ÁNTSZ nem létező Ellenőrzési Osztályának zöld számát, de német rokonom unszolására felhagytam a reklamálással.

Még szerencse, hogy pár perccel előtte mesélték el azt az élményüket, amikor egy horgász önzetlenül nekik adta vagy másfél liter vörösborát azon felháborodásában, hogy nem kaptak a halak. Amikor valami fizetséget szerettek volna adni, meglengette botját, hogy ne hergeljék már tovább, mert így is elég ideges. Csak remélni tudom, hogy a hátralévő két hétben olyan étterembe térnek be, ahol ahhoz a horgászhoz hasonló szemléletű tulajdonosok, pincérek vannak. Mert itt Nyugaton belőlük van nagy hiány.

Mico