A sport színvonalát alapvetően meghatározza az utánpótlás-nevelés. Az utóbbi időben sokat lehet hallani nagyszabású tervekről, melyek megreformálnák a magyar gyerekek sportra nevelését. A Bozsik II utánpótlás programról Rugovics Vendelt, a program helyi szakmai instruktorát kérdeztük.

- A választásoktól függetlenül kell dolgozni a labdarúgó utánpótlásban, mert a Bozsik II program nemcsak a fociutánpótlás kérdését oldja meg, hanem sok ezer gyereket is visszaszoktat a rendszeres testmozgásra - kezdte Rugovics.
- Valójában, mit is takar a Bozsik program?
- Tisztázzunk egy nagyon fontos dolgot, a Bozsik I és a Bozsik II program két egymástól független dolog. Mind anyagi források tekintetében, mind szakmai és szervezeti szinten. A Bozsik I az iskolai labdarúgást karolta fel, a Góliát mozgalom helyébe lépett. A Bozsik II pedig az amatőr klubok helyzetén javít, ez biztosítja az utánpótlás tömegbázisát. Van egy harmadik formája az utánpótlás-nevelésnek: az első osztájú profi kluboknál történik a szakmai kollégiuma (pl. az MTK-nál), de itt már csak a klubok által kiválogatott gyerekek focizhatnak. Mivel a magyar labdarúgást csak a szisztematikus utánpótlásképzéssel lehet megreformálni, ezért van szükség mindegyikre.
- Az állami támogatás miből áll, milyen forrásokból gazdálkodhat a Bozsik II?
- Az államkassza 5,2 milliárd Ft-ot adott a program megvalósítására, ezt az MLSZ utánpótlás-bizottsága által kidolgozott tervek alapján, egy kormánybiztos felügyeletével osztják, illetve osztották szét az országban. Első ütemben az amatőr csapatok Ötszázezer Ft-ot kaptak felszerelésre (labdára, hálóra, melegítőre). Ahhoz, hogy ezt az összeget megkapják, a következő feltételeknek kellett megfelelniük a csapatoknak: Legyen egy hétéves gyerekekből, egy kilencévesekből és egy tizenegyévesekből álló csapatuk, és ezeket indítsák a különböző tornákon. A program húszezer forint utiköltség-támogatást is ad tornákra. A másik nagyon fontos feltétel, hogy mindegyik csapat alkalmazzon egy UEFA B licensszel rendelkező edzőt, akinek a Bozsik II program biztosítja a harminc ezer Ft-os havi fizetését. Amelyik amatőr labdarúgócsapat e feltételeknek meg tud felelni, az részt vehet a Bozsik II-ben.
- Milyen hatása van eddig a programnak megyénkben és városunkban?
- Az országos adatokkal kezdeném. A program beindulása óta az igazolással rendelkező focistapalánták száma 30 ezerről 80 ezerre nőtt, 50 ezerrel több 5-19 éves korú fiú focizik az országban. Igaz nem lesz mindegyik focista, de megszeretik a mozgást, és lételemükké válik, felnőtt korukban is nélkülözhetetlen lesz számukra a sport. A pénz elosztásában nagy hangsúlyt kap az, hogy melyik megyében hány gyerek vesz részt a programban. Így megnézték, hogy az általános iskolások közül hányan klubtagok a különböző amatőr csapatoknál, és ebből felállítottak egy arányszámot. Ezen arányszám alapján Veszprém megye magasan az első, egy másik megyével karöltve. Ez a szám Veszprémben 6,8, Budapesten pedig csak 0,83. Ennek azért is van jelentősége, mert a Bozsik II programban központokra bontják a megyéket (Veszprém megyében öt van: Veszprém, Sümeg, Ajka, Tapolca, Pápa), és ezeknek a központoknak a munkáit különböző tornákon figyelik, és a legjobban szereplő területek számára egy műfüves villanyvilágításos pálya építését biztosítja a program. Az országban felállt 120 alközpont közül a Veszprémi, a maga 727 gyerekével, kimagaslóan a legjobb, ezért nagyon közel áll a város egy komoly létesítmény megszerzéséhez.
- Veszélyeztetheti a programot egy esetleges kormányváltás?
- Nem. Hiszem, hogy egy folyamatában lévő a kormány által elfogadott tervet, ami ráadásul még jó is, és a gyerekek érdekét szolgálja, a politikai viharok nem állíthatják le. Ha a tervek szerint működik, akkor ez az utánpótlás szisztematikus fejlődését hozza, ezzel együtt kicsit jobb lesz a magyar, és reméljük a veszprémi foci is.

langk